Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
A megye bemutatása képes leírás - Nógrád megye.tlap.hu
részletek »

A megye bemutatása - Nógrád megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: nograd-megye.tlap.hu » A megye bemutatása
Keresés
Találatok száma - 7 db
Nógrád megye - irány Magyarország

Nógrád megye - irány Magyarország

A különleges szépségű, történelmi és építészeti emlékekben, néprajzi hagyományokban gazdag palócföld az Ipoly-völgyében terül el. Nógrád megyében nem csak a természeti értékek, hanem a bazaltsziklák tetején őrködő középkori várak romjai vonzzák a tekintetet. Salgótarján mellett található a Salgói várrom, amely egy 625 méter magas bazaltvulkáni kúpon áll, ahonnan letekintvén gyönyörű kilátásban van része a vándornak. A Somoskői vár érdekessége az, hogy a hegyet - amelyen a vár áll -kettészeli az országhatár. Pásztón található hazánk egyetlen, rekonstruálhatóan fennmaradt, gótikus mezővárosi polgárháza, az Oskolamester-ház. Déli oldalán az 1100-as évekből származó, kör alakú olvasztókemencék tekinthetők meg, amelyek igazi ipartörténeti különlegességek, hiszen ehhez még csak hasonlót sem láthatunk az ország mai területén.

Nógrád megye - Wikipédia

Nógrád megye - Wikipédia

Nógrád megye az ország északi részében található. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén megye, délkeletről Heves megye, délnyugatról Pest megye határolják. Megyeszékhely: Salgótarján. A megye területe 2544 km2, ez az ország területének mindössze 2,7%-a, ezzel Nógrád a második legkisebb területű megye. Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék, illetve középhegység. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, míg a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak. A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye kistájai az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Zagyva-völgy és a Medves-vidék. A megye legmagasabb pontjai a Mátrában található 946 méter magas Piszkés-tető, valamint a Csóványos (938 m)...

Nógrád megye - Wikitravel

Nógrád megye - Wikitravel

Nógrád megye Észak-Magyarország egyik megyéje. Keletről Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves, délnyugatról és nyugatról Pest megye, északról Szlovákia határolja. Települései: A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. Hollókő (Nógrád megye) - "Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevő, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely őrzi a XVII. századi népi építészet remekműveit." - olvasható a település hivatalos oldalán. A jelenleg látható építmények, falusi házak az 1909-es tűzvész után épültek, ám eredeti formavilágot és hangulatot tükröznek. Ma megcsodálható fatornyos római katolikus temploma a XIX. századból származik, gúlasisakos fatornyát 1889-ben emelték. A Hollókői vár ugyancsak része az UNESCO világörökségnek, míg környezete a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága által védett terület...

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye az ország északi részén, Pest, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék, illetve a Szlovák Köztársaság által határolt területen fekvő középfokú közigazgatási egység. Magyarország második legkisebb, az észak-magyarországi régió legkisebb területű és lélekszámú megyéje. Természeti adottságai révén - a megye területén kapcsolódik egymáshoz a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra, valamint az önálló egységként kezelendő Karancs-Medves vidék - erőteljes tagoltsága miatt hegyes-dombos Nógrád megye területe. Nógrád megye mai gazdasági fejlettségi szintje és bizonyos sajátosságokat hordozó gazdasági szerkezete az egyenlőtlen fejlődés törvényszerűsége alapján történelmileg hosszú időszak folyamán alakult ki. Az elmúlt több mint egy évtizedben, de különösképpen a rendszerváltás után radikális változásokon ment keresztül. A megye gazdasági arculatának alakulását alapvetően a természetföldrajzi adottságok és az örökölt sajátosságok határozták meg...

Nógrád megye bemutatkozik

Nógrád megye bemutatkozik

Nógrád megye régmúltját vallatva a valaha itt élt eleink mindennapi életéről képet adó régészeti leletek között a történelem legrégibb lapjait a Parassapusztán és Hont környékén felszínre került őskori emlékek idézik. A pilinyi várhegyről és a Salgótarján melletti Pécskő hegyről előkerült igen gazdag késő rézkori leletek alapján a megye első benépesítőinek a rézkor embereit tartjuk. A régészek a "megye történetének első virágkoraként" a késő bronzkort tartják számon: ekkor -különösen i.e. 1300-1900 táján- rendkívül sok kisebb-nagyobb település keletkezett Nógrádban, melyek közt legjelentősebbek Zagyvapálfalva, Benczúrfalván a Majorhegy, Pilinyben a Várhegy és a Borsós, ahol több ezer urnasírra becsülhető temetőt tártak fel még a múltszázadban; de ugyanitt kell megemlíteni a Nagybátonyban az ötvenes évek elején feltárt 977 síros urnatemetőt és annak gazdag leletanyagát. A legjelentősebb és legnagyobb bronzkori településnek a kisterenyei Hársas (vagy Aranyhegy) számítható, ahol a múlt század elején régészeti kutatást végző Kubinyi Ferenc...

Hirdetés
Nógrád megye várai

Nógrád megye várai

Nógrád megye festői tájai sok középkori vár romját őrizték meg. A vidék természeti adottságai révén a várakra - egy-két kivételtől eltekintve - a szabálytalan elrendezés volt a jellemző, a terepadottságokat messzemenően figyelembe vették az építtetők. Az elmúlt harminc év kutatási tapasztalatai nyomán mind többet tudunk meg - de még nem mondhatjuk, hogy eleget - a föld alatt lévő és a felszín fölött még romjaiban álló Nógrád megyei várakról. Az okleveles adatok, a régi ábrázolások, a feltárt épületek alaprajza, homlokzati kialakítása, a falazás technikai megoldása, a faragott részletek, stb. alapján kapunk képet egy-egy vár építéstörténetéről. A gazdag régészeti leletanyag (kerámia, fém, csont, stb.) pedig lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjünk a várak mindennapi életébe. A nógrádi várak vizsgálatakor a kutatást fontos kiterjeszteni a teljes történeti megye területére, így a Szlovákiában fekvőkre is. Ma 42 középkori várról tudunk. A megye legrégebbi vára Nógrád, mely már a 11. században állt. Anonymus így írt róla: 'Árpád vezér ... tanácsot tartván, sok katonát hadba küldött, hogy Gömör és Nógrád várának népét meghódítsák neki ... '

Nógrád Tour

Nógrád Tour

A varázslatos szépségû Nógrád megye - vagy ahogyan az itt élők nagy szülöttjük, Mikszáth Kálmán író nyomán nevezik "Görbeország" - számos egyedi, sajátos értékkel rendelkező vidék. Természeti adottságai, gazdag kulturális öröksége, történelmi hagyományai, irodalomtörténeti, néprajzi értékei sok-sok érdekességet tartogatnak az idelátogatók számára. Középmagas hegyek, szelíd dombok övezte, folyók, patakok szabdalta, erdőségekben gazdag, zömében eredeti szépségû vidékein megbúvó kis falvak hívogatnak e tájra. A települések még ma is elevenen élő néphagyományai, színpompás viseletei, a palóc népi építészet nyomait viselő házai letûnt korok generációinak kultúráját villantják elénk. A múlt emlékei közül mintegy 370 mûemlék: vár, kastély, templom vár felfedezésre.

Tuti menü