Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Salgótarján képes leírás - Nógrád megye.tlap.hu
részletek »

Salgótarján - Nógrád megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: nograd-megye.tlap.hu » Salgótarján
Keresés
Találatok száma - 9 db
Hetednapi Adventista Egyház, Salgótarjáni Gyülekezet

Hetednapi Adventista Egyház, Salgótarjáni Gyülekezet

"A salgótarjáni gyülekezet olyan hely, ahol közösséget vállalunk Istennel és egymással, hogy felkészüljünk Nógrád megye lakosainak bizonyságot tenni Krisztusról." Szolgálatunk Salgótarjánért: A Hetednapi Adventista Egyház 1922 óta van jelen Salgótarjánban. A több, mint 70 fős közösség célja a keresztény értékek megélése és népszerűsítése. Fontosnak tartja az ifjúságnevelést, az egészséges életmódot, a bibliai erkölcsi normák tiszteletben tartását. Nyitott közösség - küldetésének érzi a város jólétét szolgálni.

József Attila Művelődési Központ, Salgótarján

József Attila Művelődési Központ, Salgótarján

A József Attila M∓#251;velôdési Központ A Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épülete, melyet Szrogh György állami díjas építész tervei alapján 1966. tavaszán adtak át. Belsô tereiben és külsô építészeti környezetében országos és nemzetközi hír∓#251; képzôm∓#251;vészek alkotásai találhatók. A fôbejáratnál Kô Pál József Attiláról mintázott bronz domborm∓#251;ve fogadja a látogatókat. A belsô klubban látható Kiss Sándor bronz díszkapuja, az Üvegcsarnok falát Blaskó János muránói üvegbôl készült mozaikja díszíti. A Mozgásstúdió kertjében Melocco Miklós Térdeplô nô cím∓#251; szobra, az épület elôtti téren Varga Imre Radnóti szobra és Somogyi József Szabadság emlékm∓#251;ve, az intézmény mögött Varga Imre Város cím∓#251; domborm∓#251;ve került elhelyezésre. E képzôm∓#251;vészeti értékekben gazdag környezetben, a Fô téren, intézményünk szervezésében, immár harmadik évtizede kerülnek megrendezésre a Salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítások, melyek mint a magyar köztéri szobrászat reprezentatív bemutatkozási fórumait, rendkívül népszer∓#251;ek városunkban és méltán vívtak ki rangot az országos képzôm∓#251;vészeti kiállítások sorában.

Salgótarján - Wikipédia

Salgótarján - Wikipédia

Salgótarján (szlovákul Šalgov-Tarjany, németül Schalgotarjan) megyei jogú város Észak-Magyarországon. Nógrád megye székhelye, Népességét tekintve Szekszárd után a második legkisebb megyeszékhely Magyarországon. Történetét a honfoglalás idejéig vezethetjük vissza. A 10. század első évtizedében a Tarján nevű törzs birtokolta, melyet a belső gyepűvonal védelmére telepítettek ide. A tarján név török eredetű, mely a tarkan méltóságnévből származik. A salgó fénylőt, napsütötte helyet jelöl. A város neve ilyenformán egyszerű összetétellel keletkezett a közeli Salgó-vár és a Tarján törzs nevéből. A 13. században földesurak birtokába került a vidék, majd a tatárok dúlták fel a települést. A török időben elnéptelenedett, ezért semmilyen török emlék nem maradt fent. 1782-ben népesült be újra a környék főleg szlovákokkal és németekkel valamint visszamenekülő magyarokkal. Salgótarján 1950 óta a megye székhelye. Ugyanebben az évben hozzácsatolták Baglyasalját. Ezt követően egyre több környékbeli település is a város részévé vált. A belváros mai képét a szocializmus időszakában kapta, ekkor jelentős iparváros volt a település...

Salgótarján és Környéke Vízmű Kft.

Salgótarján és Környéke Vízmű Kft.

Tisztelt Ügyfelünk! Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának és a térség további 26 települési önkormányzatának 100%-os tulajdona, több mint 1 milliárd Ft közművagyon üzemeltetője. A Társaság legfőbb feladata a tulajdonos önkormányzatok területén az ivóvíz-szolgáltatás teljes körű ellátása. Az átalakulás óta következetesen végezzük a közműrendszer rekonstrukcióját, mely keretében kiváltjuk az elavult vezetékeket, gondoskodunk a szükséges tisztítókapacitásokról, s biztosítjuk a fogyasztás teljes körű mérősítését. A megkezdett fejlesztési-, rekonstrukciós folyamatot következetesen végre kívánjuk hajtani. Törekszünk a fogyasztói igények legteljesebb mértékû kielégítésére. A Salgótarján-Bátonyterenye vállalkozói övezet vízellátási követelményeinek meg kívánunk felelni. A Társaság ügyvezetése és dolgozói arra törekszenek, hogy a rendelkezésre álló humán és technikai erőforrások minél gazdaságosabb felhasználásával minden igényt kielégítő, magas szintű szolgáltatást nyújtsanak a fogyasztók részére. Ennek keretében műszaki tervezéssel, gépészeti, javító és építőipari kapacitással állunk rendelkezésre.

Salgótarján hivatalos weblapja

Salgótarján hivatalos weblapja

Salgótarján Nógrád megye legnagyobb városa és egyben megyeszékhelye is. Lakóinak száma mintegy negyvenezer. A Tarján patak és a Salgó patak partján északi irányban szűkülő völgyében helyezkedik el, a Karancs - Medves hegység és a Cserhát észak-keleti nyúlványai között, kétszázötven méter tengerszintfeletti magasságban. Neve a Honfoglalás korába nyúlik vissza: a "salgó" régi magyar szó (jelentése: fényes) a "Tarján" pedig az ötödik honfoglaló törzs neve. Azt mindenki tudja, hogy Salgótarján számottevő múltja több mint 150 évre nyúlik vissza. Ha mint várost vizsgáljuk, akkor viszont csak 1922-től létezik. Ha arra gondolunk, hogy a város, mint organizmus, mint épített környezet, mint normák és eredendő igények ötvözete mióta létezik: nos akkor csak három évtizedig kell az idő naplójának lapjait visszapörgetni. Ez a számolgatás természetesen csak akkor szükséges, ha Salgótarjánt olyan történetiségében kialakult és fejlődött városokkal kívánjuk összevetni, mint Székesfehérvár, Veszprém vagy Győr. Erre azonban nincs szükség, hiszen a város sajátosságai, adottságai teljesen egyedivé, önmagában vizsgálandóvá teszik Salgótarjánt.

Hirdetés
Salgótarján Online

Salgótarján Online

Helyi hírek helyieknek: A honlap főbb témakörei: közérdekű, ingatlan, bulvár, turizmus, programok, kék hírek, rendezvény, sport és egészségügyi hírek. A portál napi rendszerességgel frissül, mindig aktuális információk olvashatóak rajta.

Salgótarján története

Salgótarján története

Salgótarján Nógrád megye legnagyobb városa és egyben megyeszékhelye is. Lakóinak száma mintegy ötvenezer. A Tarján patak és a Salgó patak partján északi irányban szûkülô völgyében helyezkedik el, a Karancs - Medves hegység és a Cserhát észak-keleti nyúlványai között, kétszázötven méter tengerszintfeletti magasságban. Neve a Honfoglalás korába nyúlik vissza: a 'salgó' régi magyar szó (jelentése: fényes) a 'Tarján' pedig az ötödik honfoglaló törzs neve. Azt mindenki tudja, hogy Salgótarján számottevô múltja mintegy 150 évre nyúlik vissza. Ha mint várost vizsgáljuk, akkor viszont csak 70 esztendô távlatáig lehet visszanézni. Ha arra gondolunk, hogy a város, mint organizmus, mint épített környezet, mint normák és eredendô igények ötvözete mióta létezik: nos akkor csak három évtizedig kell az idô naplójának lapjait visszapörgetni. Ez a számolgatás természetesen csak akkor szükséges, ha Salgótarjánt olyan történetiségében kialakult és fejlôdött városokkal kívánjuk összevetni, mint Székesfehérvár, Veszprém vagy Gyôr. Erre azonban nincs szükség, hiszen a város sajátosságai, adottságai teljesen egyedivé, önmagában vizsgálandóvá teszik Salgótarjánt.

Salgótarján, Nógrád megye székhelye

Salgótarján, Nógrád megye székhelye

Salgótarján Város 1922 óta. 1950-ben hozzácsatolták Baglyasalját, 1961-ben Zagyvapálfalvát (ez a település 1909-ben keletkezett Andrásfalva és Pálfalva egyesüléséből). 1973-ban hozzácsatolták Zagyvarónát. 1977-ben hozzácsatolták a korábban önálló Somoskő és Somoskőújfalu községeket. 1995-ös adatok szerint a város 10284 hektáros területen fekszik, lakosainak száma 46167.

Salgótarjáni turizmus

Salgótarjáni turizmus

Salgótarján Magyarország északi részén fekszik, s közvetlenül határos a Szlovák Köztársasággal. Budapesttől alig több mint száz kilométer választja el. A város a Tarján- és a Salgó-patak, az azokba ömlő kis erek és vízmosások Y alakú völgyében terül el. A 102-103 négyzetkilométer közigazgatási területű, mintegy 40 ezer lakosú nógrádi megyeszékhelyet, megyei jogú várost egyrészt a Bátonyterenyét, Pásztót érintő 21-es sz. út, - amely Hatvannál az M3-as autópályába torkollik - másrészt a Szécsény - Balassagyarmat - Rétság - Vác viszonylatban a 22-es sz. főútvonal és a 2-es sz. út - Vácot elkerülvén a 2/A-as számú gyorsforgalmi autóút-, valamint a Hatvanon át a fővárosba tartó 80-as számú vasútvonal kapcsolja be az ország vérkeringésébe. A város földrajzi környezetét a változatos térszíni formák, a magyarországi viszonylatban magas, erdők borította helyek, fennsíkok, lapos völgyoldalak, gyenge minőségű szántóföldek, mocsaras, lápos kiöblösödésű szűk patakvölgyek váltakozása jellemzi. A fennsíkok közül a legnagyobb a bazaltot termő Medves, amelyik északról és keletről határolja a települést. Az innen származó bazaltot először alkalmazták Magyarországon útépítő kőzetként...

Tuti menü