Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Szécsény képes leírás - Nógrád megye.tlap.hu
részletek »

Szécsény - Nógrád megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: nograd-megye.tlap.hu » Szécsény
Keresés
Találatok száma - 5 db
Szécsény - Vendégváró

Szécsény - Vendégváró

A műemlékekben gazdag, hangulatos kisváros környéke is vonzó a természetkedvelő turisták körében, elsősorban a közeli mocsárvilágot látogatják, ahol számtalan madár talált élőhelyet. Védett természeti érték a Borjúpást-rét és a beczúrfalvi kastélypark is. Szécsény jellegzetes műemléke a városháza előtt álló, kissé ferde, barokk stílusú Tűztorony. Az egykori, szépen felújított Forgách-kastélyban kapott helyet a Kubinyi Ferenc Múzeum. A közelben lévő, ma is működő ferences rendház büszkesége a Rákóczi-szoba: itt szállt meg II. Rákóczi Ferenc, amikor a Borjúpást-réten tartott országgyűlésen vezérlő fejedelemmé választották. Láthatók még a városban az egykori vármaradványai is. Érdemes elmenni a városhoz tartozó Benczúrfalvára is, és megkeresni a híres festőművész, Benczúr Gyula emlékeit is.

Szécsény - Wikipédia

Szécsény - Wikipédia

Szécsény város Nógrád megyében, a Szécsényi kistérség központja. 1962-től Pösténypuszta, 1963-tól Benczúrfalva tartozik hozzá. Fekvése: Az Ipoly menti síkságon, a Darázsdai (Szentlélek)-patak mellett fekszik, 170 m tengerszint feletti magasságban. A Cserhát hegységbe irányuló turistautak kiindulópontja. A 78-as számú Aszód-Balassagyarmat-Ipolyta rnóc-vasútvonal és a 22. sz. főút mellett fekszik, Balassagyarmattól 19 km-re. De Pásztó felől is megközelíthető a 2200-as közúton, és még Litke valamint Ipolytarnóc felől is megközelíthető az Ipoly völgyében található 2205-ös közúton. Története: Szécsény már az őskorban egyike volt a legrégibb ipolyvölgyi telepeknek. A Kerekdombon a csont- és kőkor emberei telepedtek volt meg, a Danda-Szemetjén és a Dögtér mellett a bronzkor lakói, a Kőhegyén és a Strázsapart alatt a vaskor népe. Szécsény várának keletkezését némelyek a cseh huszitáktól származtatják, mások a templomos vitézeknek tulajdonítják, mivel a vártól mintegy félórányira bizonyos kőfal s kőkerítés nyomai láthatók, amelyek állítólag a János-vitézek templomából s kertjéből maradtak fenn...

Szécsény bemutatása

Szécsény bemutatása

Magyarország északi részén, az Ipoly völgyében feszik Szécsény. Már évszázadokkal ezelőtt is jelentős városka volt. A magyar feudalizmus virágkorában, a 14. század első felében Károly Róbert király bizalmasa, a nagyhatalmú Szécsényi Tamás olyan kiváltságokat szerzett a városnak, amelyekkel addig csak Buda rendelkezett. A Szécsényiek támogatták a ferences szerzetesek letelepedését is, akik már 1332-ben hozzákezdtek a ma is álló gótikus templom építéséhez. Ebben az időben vetették meg a vár alapjait, melyet Mátyás király 1461. évi látogatása után néhány évtizeddel építettek nagyobb erősséggé. A kulcsfontosságú vár többször került török kézre, majd tűzvész pusztított benne. 1690 után a vár falainak felhasználásával kezdték el építeni a Forgách-kastélyt...

Szécsény hivatalos weblapja

Szécsény hivatalos weblapja

Szécsény Nógrád megye északi részén, a szlovák határnál, a 22-es főút mentén fekszik. Földrajzi koordinátái: ÉSZ.48 fok 7 perc, KH 19 fok 52 perc. Közigazgatásilag 1962-től hozzátartozik közvetlenül az Ipoly partjára települt Pösténypuszta. A várostól 4 km-re fekvő Benczúrfalvát 1963-ban csatolták Szécsényhez. Természetföldrajz: A város az Északi-Északkeleti- és a Kelet-Cserhát metszéspontjában, az Ipoly völgyében, 155 m tengerszint feletti magasságban, egy Ipoly menti kis medencében helyezkedik el. Éghajlata: nedves - kontinentális. Évi napsütéses órák száma: 1900. Az évi középhőmérséklet, amelyet az elmúlt 70 év átlaga adja: 9,1 oC. Az évi csapadék mennyisége - 50 éves átlagadatok alapján - 610 mm, vegetációs időszakban 360 mm. Az uralkodó szél, nyugati és északnyugati. A térség vízfolyásai az Ipoly vízgyűjtőjéhez tartozik. Szécsény terület 46 km2 . Lakóinak száma 6369 (2000.) Ebből Benczúrfalván, 205, Pösténypusztán 216 ember él.

Szécsényi Ferences Kolostór és Plébánia

Szécsényi Ferences Kolostór és Plébánia

A szécsényi ferences kolostorban közel 700 éve élnek ferencesek, jelenleg noviciátus és plébánia működik itt. A kolostor és a templom története összefonódik a magyar történelem számos eseményével, ezekről külön is olvashat. Szent Ferenc rendjének, a ferences családnak három ága van: a ferences testvérek, a klarissza nővérek, valamint a Szabályozott Harmadik Rend és a Ferences Világi Rend - valamennyi közösség jelen van Szécsény­ben. Szécsényben ma a ferences család minden ága megtalálható: az I. rend, a ferences testvérek a kolostorban, a II. rend, a klarissza nővérek monostora a Haynald u. 15-17-ben található, a Szabályozott Harmadik Rendet a Szegénygondozó Nővérek képviselik a Betánia Szociális Otthonban (Haynald u. 12.), a Ferences Világi Rend helyi közössége pedig Haynald L. u. 14. szám alatti otthonában találkozik. A ferences kolostorban ma 13 testvér él, a 4 örökfogadalmas a plébánia vezetése, a város lelkipásztori ellátása mellett a novíciusok képzésével és egyéb rendi feladatokkal foglalkozik. A klarissza nővérek Szécsényben jelenleg öten élnek, - a franciaországi Sionon és Csíksomlyón működik még monostoruk - és előreláthatólag a jövőben Szécsénybe költözik a rend...

Tuti menü