Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
További települések képes leírás - Nógrád megye.tlap.hu
részletek »

További települések - Nógrád megye.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: nograd-megye.tlap.hu » További települések
Keresés
Találatok száma - 38 db
Bánk

Bánk

Bánk kis településként húzódik meg a Cserhát és a Börzsöny lábánál. Története régmúlt idôk- re nyúlik vissza. Minden jelentôsebb történetírás, és monográfia részletesen bemutatja a falut. Álljon itt bevezetőként a következô idézet egy 1911-ben megjelent monográfiából: "A romhány-diósjenôi vasútvonal mentén fekvô kisközség, 100 házzal és 550 lakossal, a kik részben magyarok, részben pedig magyarosodó tótok s két család kivételével evangélikus vallásúak. Postája Rétság, a távírója és a vasúti állomása pedig helyben van. A helység a Duna-ipoly völgyi helyi érd. vasút szárnyvonala mellett fekszik. 1506-ban Terjényi Radnóti György birtokában találjuk. A török hódoltság alatt elpusztult, lakosai elszéledtek s csak a török kiűzetése után kezdett ismét benépesülni. Új lakosai evangélikus vallású tótok voltak. 1715-ben 11, 1720-ban 13 háztartást írtak össze. A XVIII. század közepén a Jeszenszky család, 1770-ben pedig az úrbéri rendezés alkalmával, Becskády Pál, Gyurcsányi Ignácz és Hodossy József voltak a helység földesurai. 1826-ban még báró Andreánsky István nyug. államtitkár a helység legnagyobb birtokosa. Az evangélikus templom 1783-ban épült ...

Borsosberény

Borsosberény

Fekvése: Borsosberény község Nógrád megye nyugati részén található. Területe a Börzsönyi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Megközelíthetősége: Budapesttől mintegy 65 kilometerre északra található. A 2. számú főútvonalon a parassapusztai magyar-szlovák határátkelőhely irányába haladva, Rétság után következik. A települést közúton és vasúton egyaránt el lehet érni. Nevének eredete: A Berény szó vélhetően kabar törzsnévből keletkezett. Jelentése: "megadja magát". Története: A községet már 1274-ben említi okirat. 1626-ban a község törökdúlás áldozata lett, melynek következtében a település szinte teljesen elpusztult. Az 1700-as évek elejétől a falu elkezdett újjáéledni. A községnek sok földesura volt, többek között a váci püspök. Nevezetességei: Az 1730-as években épült római katolikus templom, melyet utána 1790-ben kibővítettek. Az épület homlokzat előtti órapárkányos toronnyal és félköríves szentéllyel rendelkezik. Hajója három boltszakaszos, orgonakarzattal. Az 1826-ban épült Tihanyi Kúria. A kúria klasszicista stílusban épült, s 1888-ban átépítették. Udvari homlokzatán két pillérrel és kilenc toszkán oszloppal kialakított, hosszú tornác látható...

Buják

Buják

Buják község Nógrád megyében a Cserhát hegység kelet, dél-keleti lejtőjén terül el. Lakói nagyrészt mezőgazdaságban dolgoznak. Középkorból származó vára és szép népviselete miatt turisztikai szempontból ma is látogatott község. Buják és környéke már a bronzkorban is lakott volt. Ezt bizonyítják az Ecseg felé vivő út melletti hegyen az úgynevezett Tarisznya-parton végzett ásatások (késő bronzkori leletek). A népvándorlás során nagyon sok náció megfordult ezen a vidéken. Maga a szó: Buják, lehet szláv szó is és bikát jelent magyarul, de Bijan chald szó növényi bujaságot jelent. A buja erdőben el is bújhatott mind a vár, mind a falu. Ezen feltevést igyekszik alátámasztani az a körülmény, hogy a várat a falu felől még ma sem lehet látni, csak ha egészen közel megyünk hozzá. E sok nézet közül talán még ez a legigazibb. Az etimológusok Buják község nevét szláv eredetű személynévből eredeztetik. A magyarok a Cserhát vidékére csak 900-ban jutottak el. Szent István uralkodása alatt alakult meg a keresztény Magyarország, amelyet az utána következő uralkodó még inkább növelte és erősítette. Az ország fejlődését a tatárjárás állította meg...

Cserhátszentiván

Cserhátszentiván

Az erdővel borított hegyek tüzelőt, vadat, búvóhelyet, a dombok és völgyek legelőt és termőföldet, a sűrűn fakadó források vizet biztositottak a Cserhát vidékén már Krisztus születése előtt a második évezeredben lakóknak. Kr.e. VI. századtól a szkiták - e kor lelete a szentiváni vas-zablalelet -, a Kr.u. VI-VII. századtól a szlávok majd a Honfoglalás során a Zách, Kacsin és Szolnok család tagjai telepedtek le. A falvak korai települése és emlitése érthetőbb ha tudjuk, hogy évszázadokon keresztül ( már a honfoglalás előtt is) itt vezetett a Szuha patak mentén a Hatvan - Ecseg - Szentivány - Told - Lóc - Szécsény "országút", s olyan várak között feküdt mint Buják, Ecseg, Hollókő. Nagymezőn pattintott kőeszközt, Ecseg határában jelentős bronzkori leletet, Bujákon mamutmaradványokat találtak, Kozárdon kora vaskori (Kr.e 900-300) földvár nyomaira bukkantak, Told közelében X-XI. századi temető került elő, Garábon 1171-ben premontrei prépostság épült).

Dejtár

Dejtár

A falu létezésérol az elso írásos emlék 1255-bol való. IV. Béla király 1255. augusztus 16-án Vácon kiadott oklevele említi Dehter községet, amely Vadkerttel és Szentlorinccel határos. A Dehter elnevezés - az egyik magyarázat szerint - magyarul faszén-(kátrány)égeto falut jelent. Feltehetoen a Dejtár és Patak közt lévo Fenyérben álltak a szénégeto kemencék. A település azonban már jóval korábban létezett, amit a templom melletti ősi temetőben talált kobalta és az ún. Ólomdomb dulobol előkerült bronzfejsze is igazol. Valószínu, hogy a rómaiakon kívül avarok, bolgárok, morvák és még rácok is megfordultak itt. Feltehetoen a falu határában található Rácfalu hídja' elnevezésu kishíd is ennek emlékét őrzi. A település a tatárjárás alkalmával elpusztult, majd újjáépítették. Itt kell megemlíteni, hogy a Dejtárhoz tartozó Lókos (latin neve: Lulkus) patak két oldala a szabályozás előtt mocsaras, nádas terület volt. Ebbol emelkedett ki a Jámvár-(Lányvár-)domb. Erre a helyre vitték a lányokat, asszonyokat a tatárok elol. A három szomszédos község (Patak, Balogh és Dejtár) közt állt még egy kis falu is, Kalade vagy Kalada. Ez azonban még a tatárjáráskor elpusztult...

Hirdetés
Diósjenő

Diósjenő

A Börzsöny ezen vidéke az ember megjelenése óta lakott hely volt. Eleinknek a hegyek rengetegei nyújtottak biztonságot és védelmet, az erdő pedig élelmet. A hegyek lábánál elterülő sík terület kedvezett a legeltetésnek, a földművelésnek, a tó hallal látta el az itt élőket, az erdőből kitermelt fa pedig építőanyagot, feldolgozása munkalehetőséget nyújtott. A község határában talált csiszolt kőeszközök, a késő bronzkori két sáncvár maradványai - a Magas-hegy oldalán és a Pogány-vár csúcsán - mind-mind ékes bizonyítékai annak, hogy ez a terület kedvelt és fontos volt már az időszámításunk előtt élő embereknek is. A honfoglalás előtt avarok, kvádok, markomannok, majd szláv népesség lakta a tájat. 173-ban ill. a diósjenői tónál ütköztek meg Marcus Aurélius, római császár és filozófus csapatai a Pannóniát fenyegető 'barbárokkal'. A csata színhelyét emlékmű jelzi. A község neve, több nógrádi településhez hasonlóan, a honfoglaláskori Jenő törzs nevéből származik. A 'diós' előtagot feltehetően csak a XVII. század során kapta. 1241-ben a tatárok felgyújtották a községet, a lakosság nagy részét megölték, a túlélők az erdőbe menekültek...

Egyházasdengeleg

Egyházasdengeleg

Egyházasdengeleg kisközség Nógrád megye délkeleti részén található. A középkorban a megyének ezt a részét, amely a váci püspökséghez tartozott, Kisnógrádnak nevezték. Dengeleg területe 1475 ha. A területet és a falut is a Bér- (a középkorban Dengeleg-) patak osztja hosszában ketté. Dél és nyugat felől az Ilka- (vagy Hangács-, vagy Tarcsi-) patak medre a határ. A két patak közötti szerencsés elhelyezkedés meghatározza a község flóráját és faunáját. Ezt fejezi ki a község címere is, a búzakalásszal és a csoroszlyával. A címer motívumai egy 18. századi dengelegi pecsétről származnak, és jól mutatják az akkori lakosság életvitelét. Egyházasdengeleg neve ilyen alakjában csak 1905-től hivatalos. Azelőtt majd ezer esztendőn át Dengeleg volt a neve. Az elnevezés alapszava a dinga, denga, dinka szó, amely szláv eredetű és egy piros szőlőfajtát jelöl. Az első elnevezést a patak kaphatta, méghozzá a honfoglaló magyaroktól, s jelentése: patak, amelynek partján denga nevű szőlősök vannak. Ejtése, hangalakja: Dengelegy. A patakról kaphatta nevét a település, s azt megőrizte egy évezreden keresztül...

Endrefalva

Endrefalva

Endrefalva a Cserhát hegység lankás dombjai között, Nógrád megyében található település. Budapesttől kb. 100 km-re, a salgótarjáni és a szécsényi kistérség határán fekszik, keleti irányban a 22. sz. főútvonal mellett - Balassagyarmat és Salgótarján - a régi és az új megyeszékhely között. A falut körülvevő tölgy-, bükk- és fenyőerdők biztosítják tiszta, ózondús levegőjét. Az erdők nagyvadban és apróvadban igen gazdagok. A falut átszeli a Szécsényfelfalui-patak, határában csörgedezik a Pilinyi-patak és alatta folyik a Ménes-patak, mely nem messze - a Szécsényhez tartozó Pöstyénpusztánál - éri el az Ipoly-folyót. Megkölelíthető: Budapest kiindulóponttól a 2 vagy a 2/a, majd keleti irányban a 22-es főútvonalon Balassagyarmaton és Szécsényen keresztül, illetve az M3-as autópályáról a 21-es főútvonalról Salgótarjánig és onnan nyugati irányban a 22-es úton.

Erdőkürt

Erdőkürt

Dél-Nógrádban, az Ecskendi-dombvidéken, a Céklás-patak mentén települt Budapesttől 60 kilométerre Pest megye határán. A táj dombos, a község egy völgyben helyezkedik el. Jelenlegi nevét 1905-től viseli. Előtagja erdős területre utal, utótagja a honfoglalók egyik nemzetségének, törzsének nevét viseli. A X. század tájékán telepítették ide a Kürt- törzsbelieket. Neve viszonylag későn szerepel az oklevelekben. Elsőként 1274-ben ( esetleg 1286 ? ) említik egy családi hatalmaskodással kapcsolatban, amikor Kürtti Miklós és fia János elfoglalta Vanyarcot. 1469-ben KYRTH alakban ill. KYWTH alakban fordul elő. 1519-ben faluként említik, az 1550-es években török fennhatóság alá kerül. A török defterek tanúsága szerint a viszonylag nagyobb települések közé tartozott. Bár 1542-ben Balassa Zsigmond birtokaként 17 pusztatelekkel írták össze magyar részről, 1580-ban már 25,1590-ben 23 adóköteles család szerepel az összeírásban. Ilyen előneveket viseltek a lakosok: Mátyás, Király, Bodoni, Kis, Fejir. A falu neve ekkor KÜRTH. Az 1560-as években Csender Cselebi hűbéri birtoka...

Hirdetés
Erdőtarcsa

Erdőtarcsa

A település története az 1400-as évek elejéig követhető vissza. A népnyelv kastélyos falunak nevezte, mivel nagyságához képest sok úrilak épült a faluban. Területe 1507 ha, melyből a belterület 85 ha, a talaj középkötött, mezőgazdasági művelésre alkalmas. A bérművelés a jellemző, a településen helyben gazdálkodó szervezet vagy személy nincs. A lakosság száma 650 fő körüli, stagnáló tendenciát mutat, elsősorban a városokból történő visszaköltözések miatt. A lakásépítések száma jelentéktelen, évi 1-2 lakás, elsősorban támogatások igénybevételével. Római katolikus vallás a meghatározó, kis számban élnek evangélikusok is. A kisebbséget a romák alkotják, arányuk 20% körüli, szinte teljes egészében munkanálküliek. A fiatalkorúak száma 150, az aktívkorúaké 300, a 60 év fölöttieké 200 fő. Egycsoportos óvoda és alsó tagozatos iskola működik a faluban. Háziorvos és fogorvos Kálló és Erdőkürt községekkel közösen működik, védőnői ellátás ugyancsak. Közlekedés Hatvan és Balassagyarmatra jó, Aszód és Gödöllő felé megfelelő, Pásztó felé egyetlen járat biztosított. Kereskedelmi ellátás megfelelő, sok az aeljáró vásárló, elsősorban Hatvanba...

Érsekvadkert

Érsekvadkert

Tisztelettel köszöntöm! Öröm számomra, hogy elsőként üdvözölhetem Érsekvadkert község honlapján. Bízom abban, hogy portálunkon való látogatása során sok hasznos információval és kellemes élménnyel gazdagodik. Oldalainkon megismerkedhet falunk történelmével, életével, az itt élő emberek mindennapjaival, Önkormányzatunk munkájával. Érsekvadkert Nógrád megye hatodik legnagyobb települése. Festői környezetben, közel a Börzsönyhöz és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szomszédságában található. Községünk egyike a megye legrégebbi településeinek. Falunk lakói büszkén ápolják hagyományaikat, és kulturális programok lelkes résztvevői. Nagy hangsúlyt fektetünk falunk csinosítására, szépítgetésére. Minden hozzánk látogatót nagy szeretettel és megbecsüléssel fogadunk. Remélem, hogy honlapunk felkelti érdeklődését, és bízom abban, hogy személyesen is ellátogat Érsekvadkertre. Tisztelettel Dr. Kovácsné Nagy Mária, polgármester

Felsőpetény

Felsőpetény

Fekvése: A megye délnyugati részén található. A Cserhát dombvidéke öleli körbe. A település környezetét nagyban meghatározza a cserháti táj jellege. Története: Első írásos említése 1247-ből való (Pethen), akkor még Alsópeténnyel közös falut alkotnak, a két település csak a 14. században vált ketté. Az Árpád-korban a Csák nemzetség tulajdona volt, majd a Török család, később Werbőczy Imre birtokolta. A török hódoltság idején népessége jelentősen csökkent, a 18. század végén szlovákok települtek be. Almássy-kastély: A község legfontosabb épülete a település külterületén álló, 1902-ben épült volt Almássy-kastély, amelyben ma nevelőotthon működik. 1955. november 2. és 1956. október 30. között itt tartották házi őrizetben Mindszenty József bíboros, esztergomi érseket. Emlékét a kastély falán elhelyezett emléktábla őrzi. Minden év októberében Mindszenty-emléknapot tartanak a kastélynál.

Hollókő

Hollókő

A szelíden hullámzó Palóc táj legszebb gyöngyszeme Hollókő, 1987 óta része a világörökségnek. A Cserhát ölelő karjai úgy védték meg a völgyben meghúzódó kis házakat a századok zord szelétől, hogy a falu megőrizhette eredeti varázsát. Palócföld éke, s egyben Közép-Európa legépebben megmaradt, egységes palóc építészeti stílust tükröző faluja Hollókő, melynek legnagyobb értéke az ófalu nagy részét kitevő, 58 védett épületet magába foglaló falurezervátum, mely őrzi a XVII. századi népi építészet remekműveit. A palócok a hadas hagyomány szerint nagycsaládos rendszerben, osztatlan szalagtelkekre építették otthonaikat, melyek Észak-Magyarország viszonylagos zártsága miatt fennmaradtak. Házaik általában három osztatúak (első szoba - pitvar - lakókamra), melyeket két oldalról - utcai és udvari fronton - hambitus (faoszlopos tornác), övez. Területi viszonyok kihasználásával a pincéket szintkiegyenlítő szereppel alakították ki, így egységes, a házakkal harmonikus képet alkotnak. A szalagtelkeken, a házhoz épült a kamra, az udvaron pedig a hidast (a disznóolt) és fészereket helyezték el. Nagy állat tartására alkalmas pajták a falu szélén, az un. Pajtásárokban álltak...

Horpács

Horpács

Horpács Nógrád megye egyik legkisebb települése, de kicsinysége ellenére jelentős értékekkel büszkélkedik. A település legfontosabb nevezetessége a Mikszáth-kúria, melyben a neves író életpályáját bemutató kiállítást tekintheti meg az idelátogató. A falu látnivalói közé tartozik még a XIX. században épült Szontágh-kúria és az 1740-1744 között épült barokk stílusú templom. A temetőben és a templom melletti sírkertben nyugszik Nagy Iván történész, Szontágh Pál és Mauks Ilona, Mikszáth Kálmán felesége. A faluban egész évben nyitva tartó turistaszálló várja a kirándulókat. 2005-ben nyílt meg az Aranyalma Vendégház, mely nívós szállást nyújt; akár lovas turisták számára is. A községben található A Mikszáth Kiadó és a Mikszáth Kálmán Társaság székhelye. A Börzsöny, a Cserhát és az Ipoly közé települt a falu. Neve valószínűleg a magyar horpad szóból származik, ami arra utal, hogy a falu egy, nem különösebben mély horpadásszerű völgyben bújik meg. Az oklevelek 1473-ban említették először, a Szobi család birtokaként, akik 1480-ban az Almássyaknak adták cserébe...

Ipolytarnóc

Ipolytarnóc

Nógrád megye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el, határában kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza, amely itt keresztezi a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt. Budapesttől 140 km-re, a megyeszékhelytől, Salgótarjántól 26 km-re található. Közúton észak-keleti irányból Losonc város felől, déli irányból Litke településen át Salgótarján és Szécsény felől közelíthető meg. A megyeszékhellyel naponta rendszeres autóbuszjárat köti össze. A községet első ízben - Tarnócz néven - az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említi, ami azt bizonyítja, hogy volt plébániája. A XIV-XV. században Tasnoch, Tamulch, Tarnouk és Tharnócz névalakban szerepel a régi iratokban, dokumentumokban. 1492-ig a Dicsőszentmártoni, a Kizdi és a Tarnóczi családok birtokolták. 1499-ben a Tarnóczi család tagjai osztoztak rajta. 1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyerték adományul Ferdinánd királytól. Ekkor 11 összeírt házzal Pilinyi Ferenc szolgabíró járásához tartozott, de 4-5 év múlva már a szécsényi szandzsák területéhez sorolták, török hódoltsági faluként adózott Tarnofcse néven. A XVII. század elején 20-24 magyar család élt a faluban...

Jobbágyi

Jobbágyi

Jobbágyi község az első település Nógrád megye délkeleti határán, Hatvan felől Salgótarján irányába a 21. számú főútvonalon haladva. A Zagyva folyó melletti település panorámájában azonnal szembetűnik a Nagy Hársas-hegy 509 méter magas vulkáni kúpja. A község az Északi középhegység délnyugati peremén fekszik. A település egyetlen jelentős folyóvize a Zagyva, amelynek vízhozama a Kisterenyén és Mátraverebélyben megépült víztározók megépítése óta kiegyenlítettebb, mint korábban. A település területe már az ősidőkben lakott volt. 1984-ben a Vár-hegy lábánál levő egykori homokbányában pattintott kőeszközök, marokkövek, kaparóeszközök, nyílhegyek mellett mamutcsontok is előkerültek. A jelenlegi községnév, amelyről feltételezik, hogy Jobbágyira utal az 1229-ből való Váradi Regestrumban bukkan fel először 'Jobagi' alakban. A kutatók Jobbágyi nevét az 1300-as évektől tekintik bizonyíthatónak és az újvári várjobbágyokról elnevezettnek. A jobbágyi főnévből eredeztetik, amelynek értelme: jobbágyoké, jobbágyok falva, illetve jobbágyé, jobbágy birtoka. A várjobbágyok az Árpád-korban a királyi katonai szolgálatban álló vitézek alsó rétege volt. Ők alkották a vármegyerendszer katonaságát...

Kálló

Kálló

A település legrégibb pecsétnyomatát 1701-ből ismerjük. Ez egy 1848-as iraton található, s latin nyelvű körirata a következő: PAGI KALLO SIGIL 1701 . Magyarul: Kálló Község pecsétje 1701. A köriraton belül az alábbi természetes és mesterséges alakok (képek) találhatók: a pecsét heraldikai értelemben vett bal oldalán (vagyis a pecsétnyomatot szemből nézve jobboldalt) egy - talán - (kerecsen) sólyom, de testtartását és csőrét is figyelembe véve, galambként is értelmezhető - lépkedő madár látható, amely a tőle jobbra elhelyezkedő pásztorbotot (püspöki botot) ugyancsak jobb lábával tartja. A pásztorbottól szintén jobbra - méreteit tekintve igen-igen kicsi - kéttornyú templom vagy kétágú püspöki süveg figyelhető meg. Az eddig leírt jelképek egy élével lefelé fordított és hegyével jobbra néző ekevason helyezkednek el, amelyeket kétoldalt egy-egy kalászával felfelé néző gabonaszál fog közre. Mindezek felett pedig szinte lebeg egy ötágú heraldikai korona. Az 1758-ban vésetett s még száz év múlva is használt újabb községi pecsét motívumai az 1701. évire épülnek, de annál egyrészt egyszerűbbek, másrészt bővebbek...

Tuti menü