Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
További települések képes leírás: Terény - Zabar [3. oldal]
részletek »

További települések: Terény - Zabar [3. oldal]

Képes leírás

Itt vagy: nograd-megye.tlap.hu » További települések
Keresés
Találatok száma - 38 db
Terény

Terény

Terény az Északi - középhegységben, a Cserhát lankái által körülvett település, közepén a Szanda - patak csordogál. Községünk eredetileg a Bócsok nevű dűlőben helyezkedett el. Az itt talált kör alakú tűzhelyek, cserépedények utalnak arra, hogy már a bronzkorban is laktak itt. A Terényhez tartozó Kiskér puszta a honfoglalás korban a Kér nemzettség szálláshelye volt. A Barátszurdok feltáratlan épületmaradványai, a Fehérbarátok kolostorának romjai. A tatárjárás után építették újjá a mostani helyén a falut. Terény már 1283-ban falu volt, a középkorban városi kiváltságokkal bírt, oklevelekben Vásáros - Teryén néven szerepelt. 1506-ban a falu a tergini Radnóthy György birtokában állt. 1518-ban Werböczy kölcsönös örökösödési szerződést kötött Erdődy Péterrel többek között Teryn falura is. 1598-ban Balassa Zsigmond volt a földesura. 1633-34-ben a váci nahijében a török hódoltsághoz tartozott. A török hódoltság után, 1686-ban gróf Zichy István kapta meg a települést, adományként. A XVIII. századtól gróf Zichy, Baloghy, Balassa és herceg Esterházy család birtokolta a települést. Később a Zichy család, majd gróf Károlyi Erzsébet Pappenheim Szigfridné volt birtokos...

Vanyarc

Vanyarc

A települést először 1286-ban említi egy oklevél, amelyben IV. László király visszaadja Márton fiainak, János és Benedek Nógrád megyei nemeseknek Wonorch nevű örökölt földjüket, amelyet Kürti Miklós és fia, János tőlük elfoglalt. 1258 februárjában a tatárok rátörtek Magyarországra. Északkelet-Magyarországot és az Alföldet pusztítva egészen Pestig hatoltak s közben Nógrád megye déli részeit is elpusztították. Ennek az eseménynek, de még inkább az 1241-1242-es nagy tatárjárásnak az emléke lehet a vanyarci Hrasztyi vár, mely alkalmi erődítményként funkcionálhatott, s az idehúzódó lakosság védelmét szolgálta. 1484-ben Wanyarcz néven említik a települést, amely az Aba nemzetiség Rhédey ágának a birtoka. 1542-ben Viczmándi István és Szentmarjai Balázs az urai, de már, mint puszta és a török adózás alá vetett helység szerepel. Ekkor a településen néhány jobbágy és zsellér család mellett öt egytelkes nemest is összeírtak. Az 1570-es években Báthory Miklós az ura és prédiumként szerepel...

Varsány

Varsány

Varsány az Északi Közép-hegység és a Cserhát északi részén, Nógrád megyében Szécsény várostól délnyugatra, öt kilométerre fekvő község. A szlovák-magyar határtól mindössze hét kilométerre, a balassagyarmat határtól 22 kilométerre található. Budapestről, két irányból - Vác vagy Hatvan irányából - Szécsényen keresztül érhető el, körülbelül 100 kilométeres távolságban. A település közel 1800 lakosú, így a térség nagyobb települései közé tartozik. Nemcsak építészeti emlékeiről, néphagyományairól, hanem a közeli, egyedülálló természeti ritkaságról, a tábi szomorú fehér fűzfáról is nevezetes. Reméljük e rövid köszöntő felkeltette érdeklődését honlapunk iránt és annak elolvasása után úgy dönt, hogy személyesen is ellátogat Palócföld szívébe: Varsányba. Minden esztendő júniusában megrendezésere került a Muzsikáló templomkert zenei rendezvény, augusztusban pedig a hagyományőrző és gasztronómiai Lepényfesztivál...

Zabar

Zabar

A település Szláv eredetű neve, a za mögött + borb fenyőerdő összetételéből ered, jelentése fenyőerdő mögötti. Gömör vármegye legdélibb települése a Tarna völgyében, Heves és Nógrád vármegyék találkozásánál. A trianoni béke óta Nógrád megyéhez tartozik. Hegyes-dombos területén a régmúlt emberei is szívesen megtelepedtek. Bizonyítja a XIX. Század elején a Nemzeti Múzeumnak átadott bronzkori bronz balta lelet. Amikor neve oklevelekben először megjelenik, 1359-ben a Zabari nemes család és a Bebekek osztozkodnak rajta. Birtokosok 1427-ben Pelsőczi Miklós, 1431-ben Bebek Miklós. Balla Bálint szerint: az kétségtelen, hogy utóbbiak részüket adomány útján szerezték, az előbbi eredetét azonban homály fedi. Valószínű, hogy a bolondóczi várjobbágyság hajtása és a jobbágyság alapítása a falu is. A várkatonák földjei ugyanis, sőt Tót-újfalu, a Bástyák alapítása Zabar alatt terültek el, másrészt pedig a délebbre fekvő Pogony és Szederjes is a XV. század közepéig Gömörhöz tartozott. Ha a helységeket Hevesben, vagy Nógrádban lakó nemesség szervezte volna, akkor eredetileg is kétségen kívül e megyékhez tartozott volna...

Tuti menü